Gyógynövény lexikon

   Ki állítja, hogy a gyógynövények nem versenyezhetnek a gyógyszerekkel? Egy tanulmány szerint a berberin, a borbolya egyik aktív alkotórésze, sokkal hatásosabbnak bizonyul a baktériumokkal szemben, mint az erős antibiotikus hatású klóramfenikol. De sokkal több rejtőzik e növényben, mint hogy pusztán csak gyulladáscsökkentő legyen. A borbolya és közeli rokona, az oregonszőlő is serkentik az immunrendszert, csökkentik a vérnyomást és néhány daganatot visszaszorítanak.
   A borbolya több mint 2500 éven át kiemelkedő szerepet játszott a gyógyításban. Az ősi egyiptomiak a pestis megelőzésére használták, s sikereit valószínűleg antibiotikus hatásának köszönhette. India ajurvédikus orvosai vérhas ellen ajánlották, s e hatását a modern tudomány is megerősítette.
    A középkorban az európai herbalistákat a „Külső Jegyek Doktrínája" vezérelte, amely szerint egy növény gyógyító értékeit külső megjelenése alapján lehet megítélni. A borbolyának sárga a virága és a gyökérnedve is tartalmaz sárga színezőanyagot. Ezeket a tulajdonságokat a szem és a bőr elsárgulásával, vagyis a májbetegségek tüneteivel hozták kapcsolatba. Ezért használták a borbolyát a máj és az epehólyag betegségeinek gyógyítására, s a „sárgaságbogyó" elnevezése is innen származik.
   Manapság a herbalisták főzetét már csak torokfájás ellen gargarizálásra,  valamint hasmenés és székrekedés ellen belsőleg ajánlják. De ha az orvosi szaklapokat olvasnák, biztosan sok másra is jónak találnák.
   A borbolyában található berberinnek jelentős fertőzés gátló tulajdonsága van. Világszerte végzett kísérletek igazolták, hogy elpusztítja a sebfertőző baktériumokat (staphylococcus, streptococcus), a hasmenést (szalmonella, shigella), a vérhast (Endamoeba histolytica), a kolerát, a húgyúti (escherichia coli), valamint a hüvelyi fertőzést (Candia albicans) okozó mikroorganizmusokat.
   A berberin a fertőzések ellen az immunrendszer működésének serkentésével is küzd. Kimutatták, hogy aktiválja a makrofágokat, a fehérvérsejteket, amelyek a kórokozó mikroorganizmusokat falják fel.
   Németországban még ma is tradicionálisan használják a szembetegségek gyógyításában. A gyógynövény főzetével történő borogatás hatásos lehet kötőhártya-gyulladás és más betegségek kezelésében.
   A borbolya magas vérnyomást csökkentő vegyületeket is tartalmaz, igazolva az orosz orvosok magas vérnyomás kezelésére való hagyományos használatát. A vegyületek az erek kiszélesítésével érik el hatásukat.
   A beberint, illetve sóit szemcseppek formájában a szemhéj gyulladásaiban (blepharitis), kötőhártya-gyulladásban használják, akár fertőzéses, akár környezeti ártalmakkal szembeni túlérzékenységen alapuló szemészeti kórfolyamatokban. A fent említett hatóanyagok, illetve készítmények a kontaktlencsét használó személyeknél ellenjavalltak. 
Egy tanulmány szerint a borbolya segíti néhány tumor visszahúzódását.
Egy másik tanulmány gyulladásgátló hatását igazolta, miszerint hasznos lehet az ízületi gyulladás kezelésében.
   Néhány mai herbalista a borbolyát mint a májműködés javítására szolgáló egyik legjobb orvosságot ajánlja még ma is. Brit kutatók a növényből epefolyást fokozó anyagokat vontak ki, de a borbolya nem tekinthető a sárgaság vagy más májbetegségek megfelelő terápiájának.

Amire vigyáznunk kell!

Nagy mennyiségben a borbolya hányingert, hányást, görcsöket, veszélyes vérnyomáscsökkenést, valamint a pulzus és a légzés lassulását idézheti elő. Szívbajban vagy légzőszervi betegségben szenvedők ne használjanak nagy mennyiségű borbolyát, és keveset is csak orvos jóváhagyása mellett.
A berberin serkenően hat a méhizmokra, ezért az áldott állapotban lévő  nők ne használják. A borbolya hatásai igen erőteljesek, ezért az egészséges felnőttek, a nem áldott állapotban lévő és a nem szoptató nők is óvatosan használják. Gyógyszermennyiségnyit csak az orvossal megbeszélve használjuk!
A növény ehető bogyóiból lekvárt és gyümölcskocsonyát szoktak készíteni. A bogyójából készült szörp limonádé helyett is fogyasztható.