Gyógynövény lexikon

   A gint a boróka aromás bogyójából készítik. A növény ezenkívül növeli a vizeletkiválasztást, amely alkalmassá teszi menstruáció előtti tünetek, magas vérnyomás és pangásos szívelégtelenség kezelésére.
   A középkorban az európai emberek azt hitték, hogy a házuk bejárati ajtaja mellé ültetett boróka távolt tartja a boszorkányokat. A fa, sajnos nem nyújtott teljes védelmet, ugyanis ha a boszorka helyesen becsülte meg a tűlevelek számát, akkor be tudott menni a házba.
   Az idők múltával az elégetett boróka füstjében hittek, amelyről azt gondolták, hogy védelmet nyújt a leprától és a pestistől. Még nem is olyan régen, a második világháború alatt a francia betegápolók borókát égettek a kórtermekben a járványok kifüstölésére.
    A XVII. században népszerű vizelethajtó volt, amelyet a vizeletkiválasztás fokozására használtak. Az angol herbalista, Nicholas Culpeper szerint: „ kiválóan fokozza a vizelettermelést ... a boróka nagyon hathatós orvosság vízkór (pangásos szívelégtelenség) ellen, gyógyítja a betegséget". Ezenkívül Culpeper még köhögésre, légszomjra, tüdővészre (tuberkulózis) ... menstruáció meggyorsítására írta fel... valamint ajánlotta még a nőknek a szülés gyors és biztonságos lefolyásának biztosítására is.
   Az indiánok az európaiaktól függetlenül fedezték fel a boróka szülést segítő tulajdonságait. A spanyol felfedező, Coronado 1540-ben lépett a ma Új-Mexikónak nevezett területre, hogy megkeresse a misztikus Arany Hét-Várost, zuni indián asszonyokkal találkozott, akik szülés után borókával gyógyították méhüket. Használták még fertőzések és ízületi gyulladás kezelésére is.
   A mai herbalisták a borókát külsőleg fertőtlenítőnek, belsőleg pedig hólyagfertőzésre, ízületi gyulladásra, bélgörcsökre és köszvényre ajánlják. Van, aki önkéntelen vizeletcsurgásban szenvedőknek tanácsolja, mivel a vizeletnek ibolyaillatot ad. Mások meg állítják, hogy az „összes betegséget okozó gombát elpusztítja". A boróka aromás illóolaja egy vizelethajtó vegyületet tartalmaz, amely növeli a vese folyadékszűrő sebességét. E tény ad hitelt a növény vizelethajtóként való hagyományos használatának.
Orvosok gyakran írnak fel vizelethajtókat magas vérnyomásra, amely szakorvosi ellátást kívánó komoly betegség. A vizelethajtók kiürítik a szervezetből a fontos ásványi sókat. Ezért, aki borókát használ, egyen magas káliumtartalmú ételeket, pl. banánt vagy friss zöldségeket.
   Mivel a vizelethajtók segítenek a vízvisszatartás okozta duzzadtsági érzésen is, a nők, akik nehezen viselik a menstruáció előtti tüneteket, a havi vérzés megindulása előtt, a kellemetlen napok alatt kipróbálhatják.
A borókának gyulladáscsökkentő hatása is van, ezért hasznos lehet ízületi gyulladások kezelésében, amire az indiánok is használták.
   Németországban, ahol a gyógynövények használata sokkal inkább elfogadott, mint az Egyesült Államokban, az orvosok a boróka készítményeket ízületi gyulladásra és köszvényre írják fel.

Amire vigyáznunk kell!

Nagy mennyiségben a boróka irritálja a vesét és vesekárosodást is okozhat. Akinek vesefertőzése van vagy valaha is vesekárosodása volt, ne használja e növényt. Még ha kis dózisban is, de hosszú ideig alkalmazza, problémát okozhat. Soha ne használjon borókát 6 hétnél hosszabb ideig.

   Egészséges felnőttek, a nem terhes és nem szoptató nők számára, akiknek nincs vesebetegségük és nem szednek más vizelethajtókat, kellő elővigyázatosság mellett, rövid időszakokra a boróka használata a szokásosan ajánlott mennyiségben viszonylag biztonságosnak tekinthető.
   Számos idősebb ember szenved vesebántalmakban. A 65 év felettiek vizsgáltassák meg orvosukkal a veseműködésüket, mielőtt a növény használnák.