Gyógynövény lexikon

  A komlót leginkább a sörben lévő kesernyés, zamatos ízéről ismerik.
De mint gyógynövénynek is régi története van, néhány hagyományos felhasználását a modern tudomány is támogatja.
  A kínai orvosok évszázadokon keresztül mint emésztést elősegítőt, valamint lepra, tuberkulózis és vérhas kezelésére rendelték.

   Az ókori görög és római orvosok szintén emésztés elősegítésére és bélpanaszokra javasolták. A római természettudós, Plinius, zöldségnek ajánlott, amelynek tavaszi zsenge hajtásai, mielőtt még rágósak és keserűek lennének, ehetőek. (Ezeket a hajtásokat még ma is eszik, s úgy készítik el, mint az aszparáguszt.)

   Amikor a sörfőzők kb. 1000  évvel ezelőtt a fermentált árpaital  tartósítására használni kezdték a komlót, még csak egy jelentéktelen növény volt.  A történelem előtti korok háziasszonyai észrevették, hogy a nyers gabonából készült kenyér nem marad olyan friss, mint amit csírázott magvakból készítettek. Így mielőtt a magokat lisztté őrölték volna, vízbe áztatták, hogy kicsírázzanak. Ha a vízbe véletlenül valamilyen gyümölcs héjáról származó élesztő mikroorganizmus került, az nyers, édeskés söré erjedt.
Krisztus előtt  2500 körül a sumérok gabonatermésük 40%-ából sört készítettek.

Hammurabi törvénykönyve büntetést szabott ki azokra a sörházakra, amelyeknek a söre nem volt elég erős, vagy ahol túl drágán árulták.

A komló jól ismert volt Angliában. A kúszónövény arrafelé vadon nőtt, és a népgyógyászatban étvágygerjesztő gyomorkeserűnek ismerték.

   A sörfőzés a komlót tavaszi zöldségből piaci termékké változtatta. A komlótermesztők észrevették, hogy a növénynek kétfajta hatása is van az aratókra. Könnyebben elfáradtak és a nők menstruációja hamarabb érkezett meg. Idő múltával nyugtató és menstruációt segítő hatását becsülték nagyra.

Észak-Amerikában az indiánok nyugtatónak és emésztést elősegítőnek használták.

A komló két olyan vegyületet (humulon és lupulin) is tartalmaz, amelyek elpusztítják az élelmet tönkretevő baktériumokat.

A komló baktériumölő anyagai segíthetnek a fertőzések megelőzésében is. Nem tartozik a fő növényi antibiotikumok közé, de elsősegélyként alkalmazható. Ilyenkor a megmosott sebre, vagy karcolásra tegyünk elmorzsolt virágot, majd kössük át.

Egy tanulmány szerint a tuberkulózisbaktériumok ellen is hatásos, igazolva a kínaiak hagyományos használatát.

1983-ban egy nyugtató hatású vegyületet fedeztek fel a növényben. Ez a vegyület a levelekben csak nyomnyi mennyiségben van jelen, de ahogy a növény öregszik és szárad, a koncentráció is megnő.

Francia kutatók szerint a komló ellazítja az emésztőrendszer sima izmait, elismerve hagyományos görcsoldó hatását.
Német tudósok állítják, hogy a komló a női nemi hormonhoz, az ösztrogénhez hasonló vegyületet tartalmaz, ami magyarázat lehet a komlószedő asszonyoknál előforduló menstruációs változásokra.

Amire vigyáznunk kell!

   Egészséges felnőttek, a nem állapotos és a nem szoptató nők számára, akik nem szednek más nyugtatókat, a komló a szokásosan ajánlott mennyiségben biztonságosnak tekinthető.