Gyógynövény lexikon

   Népies nevei: dinnyeszagúfű, Isten abroszkája, lúdhizlalófű, létrafű, libavirág, lúdpázsit, pipefű, pipehúr, récefű.
    A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Nyirkos rétek, árokpartok gyakori, évelő növénye.
    A növény tőleveleit és virágzó, leveles szárát gyűjtik gyógyászati célra. Egész nyáron át virágzik.
A libapimpó hatóanyagai: cserzőanyagok, túlnyomó részben ellagitanninok, flavonoidok, kumarinok, antociánok, és egy ismeretlen görcsoldó hatóanyag.
    Igen hatásos hasmenés és bélhurut ellen. Belsőleg szájüreg gyulladásaira is jó hatással alkalmazható. A szájüreg és a garat gyulladásai során toroköblítő szerként alkalmazzák, nehezen gyógyuló sebek kezelésére is szolgál. A leírások szerint hagyományos görcsoldó drog, amelyet gyakran használnak fel fájdalmas havi vérzés enyhítésére. Ez a hatás vitatott, s magyarázata napjainkig nem kielégítő. Homeopátiásan szintén a menstruációs fájdalmak és a gyenge gyomor- bélcsatorna görcsei ellen veszik igénybe. Ez a növény komoly segítséget nyújthat reflux esetén is.
Az elmúlt évszázadok során a népgyógyászatban rájöttek arra, ha valakinek nyelési vagy nyelőcső problémai voltak a libapimpó teája segített az embereknek. A libapimpó azért is kedvence valószínűleg a libának, mivel a hosszú nyelőcsövére kedvező hatással bír. Azóta tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a libapimpó hatóanyagai elősegítik az emésztőrendszer simaizmainak ellazítását, képes megerősíteni a nyelőcső és a gyomorszáj találkozásánál lévő gyűrűsizmot.
   Külsőleg használják aranyér kezelésére. Teája görcsoldó volta miatt a menstruációs fájdalmakat is enyhíti.
   Libapimpó tea készítése: 1 csésze forrásban lévő vízzel forrázzunk le 2 púpozott teáskanálnyi szárított, összevágott libapimpót. Hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le. Ajánlott mennyiség: 2-3 csésze/nap. A teakúra addig folytatható, amíg a tünetek meg nem szűnnek.
Gyakran készítenek teakeveréket citromfűből, borsmentából és libapimpóból.
  Ülőfürdőként aranyeres bántalmak esetén alkalmazható. 2 liter forrázatot kell készíteni 50 gramm libapimpóval, ezt le kell szűrni és a fürdővízhez önteni, vagy melegen a forrázatból borogatást érdemes alkalmazni.
   A híres gyógyító, Kneipp atya így írt a libapimpó gyógyhatásáról: „A libapimpóból készült tea kiváló szer görcsös fájdalmak ellen, legyenek azok a gyomorban vagy másutt...
A panaszok kezdetén, vagy még jobb, ha már a görcsös fájdalom előjeleinél adjunk a betegnek naponta háromszor jó meleg tejet (olyan meleget, amilyent csak elbír), amellyel annyi libapimpót forrázzunk le, amennyit három ujjal fel tudunk csippenteni.
Ezzel egy időben a görcsös testtájékra tegyünk a növény vízben áztatott vagy főzött levével készült borogatást!"
   A gyógynövény fokozza a gyomornyálkahártya irritációját, ezért az érzékeny gyomrúak óvatosan alkalmazzák! Több napig tartó, esetleg lázzal kísért vagy véres hasmenés esetén feltétlenül orvosi ellátásra van szükség.