Gyógynövény lexikon

ŐSZI MARGITVIRÁG (Tanacetum parthenium)

 

oszi margitvirag.jpg   Egészen az 1970-es évek végéig az őszi margitvirágot gyógynövénynek tekintették. John Lust így összegzi sok herbalista érzését: „Az őszi margitvirág lassanként kimegy a divatból. Többé nem szolgál rá a nevére. Még a szokásos gyógynövénylelőhelyeken is alig lehet megtalálni."

   Ma az őszi margitvirágot megint használják. Újabban végzett tanulmányok azt mutatják, hogy figyelemre méltó hatása van a migrénes fejfájás megelőzésében.

    Számos forrás állítja, hogy az ókori időktől lázcsillapításra használták. Magyarázatként a növény angol nevére - feverfew (fever=láz) - hivatkoznak, amit viszont a latin febrifugia, „lázból kihajtó" szóból származtatnak. Egyik állítás sem igaz.

A növényt soha nem hívták febrifugiának. Az ókori orvosok, Dioszkoridész és Galenus a görög parthenion nevet használták, és menstruációs, valamint a szüléssel kapcsolatos problémákra írták fel, s nem lázra.

   Amint a növény megszerezte a nevét, a herbalisták eldöntötték, csakugyan alkalmas lázcsökkentésre. Abban a reményben ültették ezt az erős illatú növényt a házaik köré, hogy a levegő megtisztításával távol tartsa a maláriát, amelyről tévesen hitték azt, hogy a rossz levegő okozza.

   A malária a történelem előtti időktől gyötörte Európát, és egészen addig nem tudták kezelni, míg a spanyol felfedezők Peruból kínafakéreggel nem tértek haza, és az akkori vegyészek ki nem vonták a malária elleni alkotórészét, a kinint. A kinin már rövid időszakon belül is oly sikeresnek bizonyult a malária gyógyításában, hogy a többi lázcsillapító növény is ennek dicsőségében sütkérezett, és az őszi margitvirág felvette a „vadkinin" nevet, jóllehet semmi köze sem volt hozzá. A kinin annyira kitűnőnek bizonyult a malária kezelésében, hogy az őszi margitvirágot egyre ritkábban alkalmazták.

   A brit Országos Szénbizottság fő tisztiorvosának a felesége állandóan migréntől szenvedett. Egy bányász, aki hallott erről, elmondta neki, hogy őt is sokáig kínozta ez a betegség, míg el nem kezdett napi pár őszi margitviráglevelet rágni. Az asszony kipróbálta a növényt, s azonnali hatást tapasztalt, 14 hónap múlva sikerült megszabadulnia lélekölő fejfájásaitól.

Mint közeli növénytani rokona, a kamilla, az őszi margitvirág is tartalmaz olyan anyagokat, amelyek megnyugtatják az emésztőrendszer sima izmait. Evés után kipróbálható.

   A görcsoldó gyógynövények nemcsak az emésztőrendszer sima izmait, hanem más pl. a méh sima izmait is lecsillapítják. Amellett, hogy megszünteti a migrént, elképzelhető, hogy képes semlegesíteni bizonyos anyagokat - a prosztaglandinokat a testben -, amelyek kapcsolatban állnak a fájdalommal és a gyulladással. A prosztaglandinok szerepet játszanak még a menstruációs zavarokban. Így az őszi margitvirág görcsoldó és antiprosztaglandin-képessége igazolják a hagyományos kezelési módok helyességét a menstruációs problémákban.

Amire vigyáznunk kell!

Az őszi margitvirág méhösszehúzó hatását nem mutatták ki, jóllehet a népi gyógyászatban mint menstruációt elősegítő, hosszú múltra tekint vissza. Az állapotos nők legyenek óvatosak és ne használják!

A növény gátolhatja a véralvadást. Akinek véralvadással kapcsolatos rendellenessége van, vagy alvadásgátló gyógyszert szed, beszélje meg orvosával, mielőtt az őszi margitvirágot használná.

Egészséges felnőttek, a nem állapotos és a nem szoptató nők számára, akiknek nincs véralvadással problémájuk és nem szednek véralvadásgátló szereket, az őszi margitvirág a szokásosan ajánlott mennyiségben biztonságosnak tekinthető.


Vissza