Gyógynövény lexikon

  A páfrányfenyő a legrégebbi idők óta fennmaradt ősi növény a földön. És mint gyógynövény, segíteni tud a legöregebb, sok mindent megélt öregeken. Számos, az öregséggel kapcsolatos betegséget s bajt - rohamokat, szívbetegségeket, impotenciát, süketséget, vakságot és emlékezetvesztést -  előzhet meg vagy gyógyíthat.

  Kína első nagy füvészkönyvében, a Pen Cao Csingben a páfrányfenyőről írtakat, miszerint „jó a szívre és a tüdőre", a legendás  császárnak , Sen Nangnak tulajdonítják. A hagyományos kínai orvosok asztmát, fagydaganatokat, kézen és lábon lévő, nyirkos hideg okozta keléseket kezeltek vele.
Az ókori kínaiak és japánok pirított magjait emésztés elősegítésére és a részegség megelőzésére ették. India hagyományos ajurvédikus gyógyítói a hosszú élettel hozták összefüggésbe, és állítólag a hosszú életet ígérő varázsitalnak is alkotó része volt. Európába az 1730-as években került, s manapság a mérsékelt égöv utcáinak és parkjainak népszerű díszfája.

  A páfrányfenyővel végzett orvosi kísérleteket a növénynek arra a képességére alapozták, hogy kölcsönhatásba lép a test egyik anyagával, az úgynevezett vérlemezke aktiváló faktorral. Ez az 1972-ben felfedezett faktor nagyon sok biológiai folyamat részese: asztmás rohamoknak, átültetett szerv kilökődésének, artériás véráramlásnak, szívinfarktusnak és rohamokat kiváltó belső rögképződésnek. A páfrányfenyő ezt a faktort  gátolja és ebben rejlik a gyógyhatása - különösen az öregséggel összefüggő esetekben.
Az életkor növekedésével egyre kevesebb vér áramlik át az agyon, ezáltal az agysejtek kevesebb tápanyaghoz és oxigénhez jutnak. A véráramlás gátlása rohamot eredményez, amely a harmadik helyen szerepel a halál okai közt az Egyesült Államokban. Tucatnyi tanulmány mutatja, hogy a páfrányfenyő jelentősen megnöveli a vér mennyiségét az agyban és segíthet a szívrohamból való felépülésben.

Ahogy az agy vérellátása javul, úgy javul az emlékezőképesség és a szellemi teljesítmény is. Növeli a szívizmoknak is a vérellátását. Az infarktust kiváltó belső vérrögök képződésének csökkentésével segíthet megelőzni az infarktust.

A koleszterin lerakódása beszűkíti a láb artériáit, és különösen a lábikrákban okoz gyengeséggel járó, fájdalmas görcsöket: ekkor beszélünk időszakos sántításról. A páfrányfenyő javíthatja a láb ereinek vérellátását.

Egy megjelent közlemény arról számolt be, hogy a páfrányfenyő élénkíti a vérellátást a hímvesszőben, s ezáltal a szűk   erek okozta impotenciát gyógyítja.
A szemideghártya (retina) működésének romlása okozza a foltokat. A szemnek ez az idegekben gazdag terület nélkülözhetetlen a látáshoz. A pigment elfajulás az egyik leggyakoribb oka a felnőttkori vakságnak. A kutatók úgy vélik, hogy a halláskárosodás a hallásért felelős idegek rossz vérellátásának az eredménye.

A vérlemezke aktiválási faktor az asztmára jellemző, egyfajta hörgőszűkületet okoz. A páfrányfenyő, ezzel a faktorral kölcsönhatásba lépve, segít megelőzni a bajt. Ezek a tények hitelesítik a páfrányfenyő hagyományos kínai használatát az asztma és más légzőszervi betegségek kezelésében.

Előzetes közlemények megerősítik, hogy a páfrányfenyő segíthet az átültetett szervek kilökődésének megakadályozásában. Hatásos még allergiák, magas vérnyomás, veseproblémák és Alzheimer-kór ellen.

Amire vigyáznunk kell!

A vérlemezke aktiválási faktor kulcsszerepet játszik a véralvadásban. A páfrányfenyő e faktort gátló hatása problémákat okozhat azoknál, akiknek véralvadási rendellenességei vannak.

Egészséges felnőttek, a nem állapotos és a nem szoptató nők számára, akiknek nincs problémájuk a véralvadással, a szokásosan ajánlott mennyiségben a páfrányfenyő biztonságosnak tekinthető.

Kétévesnél fiatalabb gyermeknek nem szabad adni, kivéve asztma megelőzésére.