Gyógynövény lexikon

   Fűszeres illatú, kesernyésen csípős ízű, értékes konyhanövény. Már az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is termesztették. Európában a XVI. században terjedt el, hazánkban is akkoriban vált ismertté és kedveltté. Frissen és megszárítva is használható. A tárkonyból készül a legfinomabb növényi ecet.
    Már az egyiptomiak termesztették, tőlük vették át a görögök és a rómaiak. Ázsiában, Távol-Keleten (egyesek szerint Észak-Amerika nyugati részén) honos évelő növény. Európában, így hazánkban is csak a XVI. századtól közkedvelt fűszer, a kolostorkertek igen nagyra becsült növénye volt.
    A tárkonynak két változatát - a francia és az orosz tárkonyt termesztik.
   A tárkonyról kevesen tudják, hogy bár világszerte francia fűszernek tartják, valójában Közép-Ázsiából származik, arab közvetítéssel jutott el az ókori görögökhöz, majd elterjedt egész Európában, és az erdélyi magyar konyha legfontosabb és legsokoldalúbb ízesítője lett. Sokféle gyógyhatást tulajdonítottak neki, még kígyómarás ellen is hatékonynak tartották ezt csodálatosan illatos füvet, de étvágyfokozó, emésztést könnyítő hatása kétségtelen. Ezt az is bizonyítja, hogy gyógyteaként használják. Stimulálja a hasnyálmirigy működését, ezáltal az inzulint termelő béta-sejteket, így csökkenthető a vér cukorszintje. A tárkonyecet pedig a hozzáértők szerint az ecetek királya.

   A tárkony jótékony hatásai:

• Hatékony vesetisztító, vizelethajtó, epehajtó és étvágygerjesztő. A népi gyógyászatban emésztést serkentőként használták, keserűanyag tartalma miatt görcsoldó és megnyugtatja a gyomor nyálkahártyáját.
• Hurutos megbetegedésekben és magas vérnyomás ellenszereként alkalmazható.
• Kellemes ízű fűszernövény, mely gyakran megtalálható parfümök, likőrök összetevőjeként is.
• Teájában is hordozza gyógyító tulajdonságait.
• Vizelethajtó és féregűző.
• A-vitamint, kalciumot, vasat és niacint tartalmaz.
• Csökkenti a vércukorszintet.