A CANDIDÁRÓL

   A gombák szaporodása az élőhely körülményeitől függ. Egészséges emberekben Candida gomba mennyiségét jelentősen befolyásolja az emésztőnedvek mennyisége és a béltraktus, a nemi szervek (elsősorban a női hüvely) természetes mikroflórája. Amennyiben azonban a bél bonyolult ökológiai egyensúlya felborul, a gomba hirtelen szaporodásnak indulhat.      Enzimjein és fonalain keresztül megtámadja a bélnyálkahártyát, ezért károsítja az emésztést és a táplálék felszívódását. Saját szaporodásához használja fel a tápanyagokat és a vitaminokat, és az általa termelt alkohol az egyéb toxikus (mérgező) anyagokkal együtt károsítja a májat és az idegrendszert. A toxinok és antigének megzavarhatják az immunrendszer működését, immunhiányos állapotot és túlérzékenységi (allergiás) reakciókat válthatnak ki. Krónikus fáradtság, másnaposságszerű érzés, emésztési zavarok és hangulati ingadozások jellemzik ezt az állapotot. A tünetek általánosak - amelyeket sok más alapbetegség is okozhat -, az egyén egészségi állapotától függően szabadon kombinálódhatnak. A diagnózis felállításához feltétlenül képzett szakember alapos vizsgálata szükséges.
   A candidiasisra hajlamosító, legfontosabb tényező a finomított szénhidrátokban gazdag, élelmi rostokban szegény, vitaminhiányos táplálkozás. Ezenkívül a (hagyományos orvosi vizsgálatokon még nem kimutatható) májfunkció- és emésztési zavar, a táplálkozási allergia, a stressz, a cukorbetegség, az immunhiányos állapot, valamint az immunszuppresszánsok (immunműködés-gátlók), fekélyellenes szerek, antibiotikumok és szteroidok szedése.
   Ha candidiasisra gyanakszik, keressen fel szakembert, majd fogadja meg minden szavát. Mivel a betegség oka sokrétű, lefolyása krónikus, a kezelésnek ki kell terjednie minden tényezőre. A gyógyítás nemcsak a túlszaporodott gombák elpusztítását, hanem a béltraktus mikroökológiájának, az emésztésnek, a bélnyálkahártya épségének helyreállítását, valamint az immunrendszer erősítését és méregtelenítő szerveink serkentését is célul tűzi ki. Bármi legyen is a diagnózis, a kezelés igénybe veszi az Ön idejét, kitartását és önuralmát, ám kizárólag ez garantálja a sikeres gyógyulást. A diéta szükséges, de nem elégséges.
   A gomba főképpen szénhidrátokkal táplálkozik, ezért táplálékelvonással csökkenteni lehet a csíraszámot. A gombaellenes diétáknak számos fajtája van, legfontosabb a szénhidrátok szinte teljes kiiktatása az étrendből, a többi tiltó intézkedést személyre szólóan kell előírni. A legtöbb betegnél szükséges az egysejtű gombákat tartalmazó ételek és a tejtermékek kiiktatása is, ugyanakkor a keresztallergia és a tejallergia kialakulásának veszélye miatt gondoskodni kell teljes értékű, megfelelő mennyiségű fehérje beviteléről. A tej esetleges antibiotikum-tartalma a 'hasznos' baktériumok számát csökkentheti.
   A candidiasis pusztán a diétázástól nem gyógyul meg. A Candida a sokáig képes éhezni, gombafonalai átszövik a bélnyálkahártyát, szűkös körülmények között pedig spóra formájában vészeli át a"nehéz időket". Ha a kiváltó okot nem szüntetjük meg, a diéta végeztével a Candida a ismét szaporodni kezd, a többször újrakezdett vagy állandó diéta pedig elveszi a beteg kedvét, kitartását, és hiányállapotokhoz vezethet. A komplex gyógyítás szükségességét bizonyítja az a tény is, hogy ha a diétát valamelyik hatásos gombaellenes szerrel egészítjük ki, az elpusztult gombatelepek helyébe a kedvező körülmények újabb „telepeseket" vonzanak.
   A Candida a elleni harc fontos lépése a gombatelepek felszámolása. Ma már gombaellenes gyógyszerek arzenálja áll rendelkezésre, amelyek használata a májfunkció folyamatos orvosi ellenőrzését igényli. Vannak természetes gombaölő szerek is, amelyeknek nagy előnye, hogy gombaellenes hatásukon túl egyéb kórokozók ellen is hatnak. Nem toxikusak, fokozzák az immunaktivitást. Ide tartoznak bizonyos zsírsavak (pl. kapronsav), a fokhagyma (ma már szagtalan kivitelben is kapható fokhagymakivonat), a berberintartalmú gyógynövények (pl. borbolya), a citrusmagkivonat, valamint néhány illóolaj (oregano-, rozmaringolaj, ausztrál teafaolaj stb.).
A különböző gombafajok eltérő érzékenysége miatt célszerű ezeket a szereket kombinálni.
   A természetes bélflórát alkotó baktériumok visszaszorítják a gombákat és egyéb patogén élősködők szaporodását. Stimulálják az immunrendszert, és tápanyagokkal látják el a bélhámsejteket. Legfontosabbak a Lactobacillus és a Bifidobacterium fajok, amelyek nélkül a belső ökológiai rendszer felborul. Ízületi problémák, húgy-ivarszervi fertőzések esetén, antibiotikum és fogamzásgátló tabletták szedésekor is segítenek. A bél mikroflórájának helyreállításában jelentős szerepe van bizonyos szénhidrátoknak is, köztük az ún. frukto-oligoszacharidoknak, amelyek e baktériumtörzseknek szolgálnak táplálékul. A természetes bélflóra helyreállításához tehát szükség van az előbb említett baktériumok élő törzseire, valamint frukto-oligoszacharidot tartalmazó készítmények folyamatos szedésére. A bioboltokban ma már egyre nagyobb lehetőség van ezek beszerzésére.
   A candidiasis majdnem minden esetben valamiféle emésztési rendellenességgel, illetve a bél nyálkahártyájának károsodával jár. A bélnyálkahártya épsége elengedhetetlen feltétele annak, hogy a fertőzés ne kerüljön ki a béltraktusból, és eredményesen leküzdhető legyen. A leggyakrabban javasolt szerek a cink, a mangán, bizonyos antioxidánsok, az omega-3 zsírsavak, a B5-vitamin, illetve némelyik aminosav (cisztein, glutamin).
   Az immunrendszer támogatása igényli a legholisztikusabb megközelítést. Az eddigiekben tárgyaltak mellett a mentális technikák, a stresszkezelés, a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés-alvás és mozgás rendkívül előnyös hatású. A vércukor és vérzsírok szintjének optimalizálása, a környezeti mérgek (kávé, cigaretta, nagyvárosi levegő, csapvíz stb.) kerülése a gombák elleni küzdelemre fordítható „kapacitást" szabadít fel. Indokolt esetben tápanyagpótlás, gyógynövények, mirigyterápia vagy akár oltások is szóba jöhetnek.
   A candidiasis tünetei ráébresztik a beteget az eddig ismeretlen vagy halasztgatott méregtelenítés szükségességére. Az átlagos méreg felhalmozódáson túl az elpusztuló gombasejtek toxindömpinget idéznek elő, amelyek akár krízishelyzethez is vezethetnek. A gombaellenes kúrát egy-két hetes diétával és méregtelenítéssel érdemes elkezdeni. A fő méregtelenítő szervünk - a máj - támogatása, a diétán túl, külön bevitt táplálékkiegészítőket (lioptrop faktorok, antioxidánsok, B-vitaminok) és gyógynövényeket (máriatövismag, gyermekláncfűgyökér, zöld tea), valamint fizikai beavatkozásokat (beöntés, illetve colon-hidroterápia, májpakolás, biorezonancia) is igényelhet.
Vesénket - amely kiválasztó tevékenysége révén játszik szerepet a méregtelenítésben - a fokozott folyadékfogyasztás és az enyhe vízhajtás segíti. Az intenzív párologtatás, az izzadás is fokozza a méregtelenítés hatásfokát, amelyet a fizikai aktivitás növelésével, illetve a szauna (különösen a sokkal hatékonyabb infraszauna) rendszeres használatával érhetjük el.
   A béltraktus higiéniája nem véletlenül maradt a végére, a betegség oka és fő támadáspontja ugyanis itt rejlik. A nagy felületi kötőképességgel rendelkező, vízoldékony rostok bevitele - melyek gátolják a gombaanyagok, a bakteriális anyagcseretermékek és az epével ürülő salakanyagok felszívódását, és így tehermentesítik a bélhámot, a májat és az immunrendszert - elengedhetetlen a belek higiéniájának fenntartásához. Az optimális megoldás az ősi módszer, a beöntés - vagy ennek modern, higiénikus formája, a colon-hidroterápia. Az orvos által végzett kezelés kedvezően hat a béltónusra, a nyálkahártyára, a mikroflórára, az immunrendszer és a máj működésére, a manuális módszer minden hátránya és kellemetlensége nélkül.

   A fertőzött beteg komplex kúra révén nemcsak betegségétől szabadul meg: általános egészségi állapota javul, testsúlya és anyagcseréje rendeződik, és ami a legfontosabb, életformájává válik az új évezred emberét jellemző holisztikus, a fenntartható testi-lelki-szellemi-társadalmi fejlődést előtérbe helyező életmód.